Ugrás a tartalomra
Hogy a hangulat stimmeljen
HU
Android-lista

Próbáld ki most

A webes lejátszó a böngészőben fut, telepítés nélkül.

A lejátszó nyitva van
← Minden frekvencia

Solfeggio · UT

396Hz

Solfeggio-elbeszélés: elengedés

A sor legmélyebb száma. Hangolási alapként választva határozott lépést jelent lefelé — ez már nem utánhangolás, hanem átírás.

Hangábra · n 4.79 · m 7.66

-182.40 Cent a 440 Hz-hez képest
0.9000 Szorzó a 440 Hz-hez képest
-1.82 Félhangok
A♯ A C ebből lesz

Mi történik váltáskor

Ez már nem utánhangolás.

Majdnem két félhanggal mélyebb a szokásosnál. Ezt bárki hallja, összehasonlítás nélkül is: a hangok sötétebbek lesznek, a basszusok nehezebbek, az egész darab mélyebben áll a térben. Aki ezt választja, tudatosan más hangteret választ — finomhangolásról már szó sincs.

Eredet

Honnan ered a név

Az Ut, Re, Mi, Fa, Sol, La szótagok Arezzói Guidótól származnak, a 11. századból. Egy latin himnusz sorainak kezdőszótagjait vette, és ebből alkotta meg az első használható módszert arra, hogy a dallamokat meg lehessen nevezni, ne csak utánuk énekelni. Abból az „Ut–Re–Mi”-ből lett a mai „Dó–Ré–Mi”.

Amit Guido nem tett: nem rendelt a szótagokhoz hertz-számokat. A hertz fogalma akkor nem létezett, és kötelező hangolás sem. Konkrét frekvenciák hozzárendelése ezekhez a szótagokhoz jóval későbbi keletű, és nem a középkorból ered — gyakran így mesélik, de a források újkoriak.

Mind a tíz a fülnek

Centben felmérve a 440 Hz-hez képest — abban a mértékben, amelyben a fül számol. Egy félhang 100 cent, egy oktáv 1200.

Kivágat −200-tól +50 centig, 6-szeresen kinyújtva